A szolgálati járandóságban részesülõket érintõ, adókedvezmények igénybevételével kapcsolatos bizonytalanságok a jelek szerint elérték az illetékes tárcát is - legalábbis e kérdések tisztázására szakmai álláspontot adott ki a Honvédelmi Minisztérium.

Az elmúlt idõszakban több megkeresés érkezett a Honvédelmi Minisztérium közgazdasági és pénzügyi hivatalához azzal kapcsolatban, hogy a szolgálati járandóság után miként kell az adóbevallást megtenni, illetve, hogy a különbözõ adókedvezményeket hogyan kell (lehet) az adóbevallás során érvényesíteni, ezért a hivatal közzétette a hivatalos szakmai álláspontját e kérdésekkel kapcsolatban - derül ki a kormány.hu-n megjelent dokumentumból.

Tisztelt Tagság!

A Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete értesíti tagságát, hogy a 2012. évben befizetett szakszervezeti díjról az adóigazolásokat a szakszervezeti irodában (nyitvatartási idõben) át lehet venni.

Tájékoztatásul:

A szakszervezeti tagdíj a személyi jövedelemadóról szóló 1995.évi CXVII. törvény IV. fejezet 7. § d. pontja alapján 100%-ban adóalap csökkentõ!

2011. évig a szakszervezeti tagdíjakat a munkáltató vonta le és utalta a szakszervezet részére, ebbõl kifolyólag a munkáltató által kiadott év végi adóigazolás tartalmazta a szakszervezeti díjat is.

Tisztelt Tagság!

A Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete értesíti tagságát, hogy a 2010. októberében a MAL Zrt. tulajdonában lévõ Ajkai Timföldgyár Kolontár és Ajka között létesült vörösiszap tárolójának gátszakadása miatt szükségessé vált kárfelszámolási munkában történt részvétel után járó túlszolgálati javadalmazás tárgyában indított perében a Fõvárosi Munkaügyi Bíróság 45. M. 2755/2011/9. szám alatt született jogerõs ítélete alapján a Fõvárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság jogelõdjénél, a Fõvárosi Tûzoltóparancsnokságnál szolgálati jogviszonyban álló Horváthy Zsolt tû. ftzls. mint felperest a munkáltató által az OKF gazdasági fõigazgató 799-1419/2010.sz. tájékoztatásában írtak alapján kiszámított és részére kifizetett javadalmazásán túl elmaradt illetmény illeti meg.

Az elmúlt idõszakban mind a szolgálati járandóságban részesülõ, mind az aktív állomány körében fokozott érdeklõdés mutatkozott a korkedvezményes nyugdíj igénybevételének lehetõségérõl. Tekintettel arra, hogy a témával kapcsolatosan több megkeresés is érkezett, illetve egymásnak ellentmondó információk kerültek napvilágra, ezért az Igazgatóság tájékoztató anyag kiadását tartja indokoltnak.

A korkedvezményes nyugdíj ismertetése elõtt röviden tekintsük át a Hszt 2011. december 31-ei változásait és egyes más törvények születését:

• Megszûnik a szolgálati nyugdíj. Utoljára 2011. december 31-én vonulhattak szolgálati nyugállományba azok a személyek, akik rendelkeztek 25 év szolgálati viszonnyal és 1954-ben, vagy azt megelõzõen születtek.
• A 2011. évi CLXVII. törvénnyel bevezették a szolgálati járandóság jogintézményét. Azok a személyek, akik 2011. december 31-én, vagy azt megelõzõen vonultak szolgálati nyugállományba és 1955-ben vagy azt követõen születtek, már nem szolgálati nyugdíjban, hanem járandóságban részesülnek. A járandóság a szolgálati nyugdíj adóval csökkentett összegével egyezik meg. Ezt az összeget addig folyósítják részükre, amíg el nem érik a mindenkori társadalombiztosítási nyugdíjkorhatárt. Ha ezt az életkort elérik, akkor jogosulttá válnak a rögzített nyugdíjuk 100 %-ára.
• Az aktív állomány esetében, akik 2011. december 31-én elérték a 25 év szolgálati jogviszonyt, egy utolsó nyugdíjrögzítést kellett készíteni. Ennek határideje 2012. december 31. Akiknek ezzel az idõponttal rögzítésre került a nyugdíja, annak a nyugállományba vonulásakor választási lehetõsége van. Választhatja az akkor érvényes társadalombiztosítási jogszabályok szerinti nyugdíj összegét, vagy a rögzített nyugdíját is. Ami, akkor a számára kedvezõbb.
• Az aktív hivatásos állományúak 2012. január 01-tõl már nem élhetnek a szolgálati nyugállományba vonulás korkedvezményével. Nyugállományba az a hivatásos állományú vonulhat, aki eléri a mindenkori társadalombiztosítási nyugdíjkorhatárt. (1955-ben született 64 év, 1956-ban született 64 év és 183 nap, 1957-ben született 65 év)
  

Közfoglalkoztatottak az elbocsátott munkavállalók helyén

AJB-5630/2012

A közfoglalkoztatás céljával alapvetõen ellentétes, ha azt álláshelyek „kiváltására” kívánják használni úgy, hogy elbocsátják a munkavállalókat és az így felszabaduló státuszokat lényegesen alacsonyabb bérû közfoglalkoztatottakkal töltik be – figyelmeztetett az ombudsman. 

A Fõvárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságon 2012. március elsejétõl – csoportos létszámleépítés keretében – az összes takarítót elbocsátották, helyettük ugyanabban a munkakörben közfoglalkoztatottakat alkalmaztak – állt az ombudsmannak küldött egyik panaszbeadványban. Az alapjogi biztos vizsgálata feltárta, hogy az Igazgatóság Budapest Fõváros Kormányhivatala Munkaügyi Központjától közfoglalkoztatási program támogatását kérte 22 közfoglalkoztatott alkalmazására 8 órás munkaidõben, takarítóként, udvari munkásként. Miután megkötötték az errõl szóló hatósági szerzõdést, elbocsátottak 19 határozatlan idejû közalkalmazotti jogviszonyban álló takarítót.

Jelentésében a biztos rámutatott arra, hogy a megkötött hatósági szerzõdés nem felel meg az országos közfoglalkoztatási program jogszabályi feltételeinek. Nem tesz eleget annak a követelménynek sem, hogy a közfoglalkoztatottak alkalmazását megelõzõ három hónapban, illetve a közfoglalkoztatás idõtartama alatt ne szüntessék meg azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyát.

A Fõvárosi Katasztrófavédelmi Fõigazgatóságnak az az eljárása, hogy közfoglalkoztatottakat kezdett alkalmazni, majd nem sokkal késõbb megszüntette az azonos munkakörben dolgozó munkavállalóinak határozatlan idejû jogviszonyát, sérti a jogbiztonság, valamint a tisztességes eljáráshoz való jog követelményét. A garanciális szabályokat megkerülõ, azokat önkényesen (át)értelmezõ eljárás ugyanakkor összeegyeztethetetlen az állam munkához való joggal kapcsolatos feladataival és alapjogi kötelezettségeivel is.

A biztos hangsúlyozta, hogy a közfoglalkoztatás céljával alapvetõen ellentétes, ha azt az elsõdleges munkaerõpiacon meglévõ álláshelyek „kiváltására” kívánják használni. A közfoglalkoztatottak alkalmazása nem vezethet oda, hogy évek óta fennálló, határozatlan idejû jogviszonyokat, meglévõ munkahelyeket szüntessenek meg, és az így felszabaduló státuszokat lényegesen alacsonyabb bérezésben részesülõ, a közfoglalkoztatás jellegébõl és határozott idejébõl adódóan kiszolgáltatott helyzetben lévõ közfoglalkoztatottakkal töltsék be.

Az alapvetõ jogok biztosa felkérte a belügyminisztert, hogy az országos közfoglalkoztatási programok megszervezése során fordítson kiemelt figyelmet a jogszabályi elõírásokra, teremtsék meg annak garanciáit, hogy ne szûnjenek meg álláshelyek a közfoglalkoztatottak alkalmazása következtében, érvényesüljön a meglévõ álláshelyek megtartásának követelménye.

MAGYAR RENDVÉDELMI KAR
ELNÖK

Szám: 16/2012.MRK

Emlékeztetõ
A MRK és rendvédelem területén mûködõ szakszervezetek közötti
konzultációról

Idõpont: 2012. október 16. 10.00
Helyszín: Fõvárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság
                1081 Dologház utca 1-3. I. em. Tímár terem

Résztvevõk:

Dobson Tibor tû. Dandártábornok, elnök, (Elnök)
Kucsera Miklós bv. Zászlós, fõtitkár, (Fõtitkár)

Hegymegi Ildikó, elnök titkárságvezetõje

Reprezentatív szakszervezetek képviselõi: (Jelenléti ív melléklet szerint)


Dobson Tibor tû. Ddtbk. MRK elök (továbbiakban Elnök) köszöntötte a megjelenteket.

    1.) Napirendi pont

Az elnök tájékoztatja a megjelenteket az MRK eddigi tevékenységérõl, az elhelyezésrõl, illetve a személyét érintõ BM OKF-n belül történt szervezeti változásról.

Tûzoltók, rendõrök, vámosok, börtönõrök és katonák szakszervezetei írtak alá együttmûködési megállapodást.

Húszszázalékos illetményemelést követelnek a büntetés-végrehajtási dolgozók, a katonák, a rendõrök, a tûzoltók és a vámosok - hangzott el hat érintett szakszervezet együttmûködési megállapodásának aláírásakor kedden Budapesten.

Varga Ferenc tû. ezredes

Fõvárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Igazgató

r é s z é r e!

 

Tisztelt Igazgató Úr!

A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról, valamint a különleges foglalkoztatási állomány ruházati-, fegyverzeti-, kényszerítõeszköz és világítástechnikai felszerelésérõl szóló 71/2011. (XII. 31.) BM rendelet, 5.számú mellékletében, gyakorló ruházat alatt meghatározott, 10M egységes rendészeti gyakorlóruházat ügyében fordulok Igazgató úrhoz. (Ez a rendelet a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönzõ intézkedések bevezetésérõl szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.)

2012. június 15-én a nyomtatott illetve elektronikus Népszabadság egy cikket közölt a Magyar Rendvédelmi Kar (MRK) közgyûlési tagjainak megválasztása körül kialakult háborús helyzetrõl.

A cikkben megszólal Varga Ferenc ezredes, FKI igazgató is a június 4-én közzétett, majd másnap kapkodva és kínosan kimagyarázni próbált körlevelével kapcsolatban. Bár ne tette volna...

Varga ezredes ugyanis a fentebb megjelölt cikkben immáron sokadszor ferdíti el a tényeket – érdekes módon véletlenül ismét pont úgy, hogy az a szakszervezetek számára kedvezõtlen képet alkosson és ezen át alkalmas legyen az állomány megtévesztésére. Varga ezredes a Népszabadság megkeresésére az alábbiakat fogalmazza:

A kevésbé „konfrontatív” stílust szorgalmazó kijelentésével kapcsolatban azzal érvelt, hogy veszélyesnek tartja az állomány állandó tüzelését és hergelését, helyette szakmai érveket és tárgyalási hajlandóságot tart célravezetõbbnek. Varga ezredes emlékeztetett, hogy a tûzoltók korábbi demonstrációin a szakszervezetek a parancsnoki tiltás ellenére is arra kérték az állomány tagjait, hogy szolgálati védõruhában jelenjenek meg a tüntetéseken. A igazgató szerint õ csak az ehhez hasonlatos érdekvédelmi magatartás visszásságára utalt a levélben.

Varga ezredes sokadszorra adja tanúbizonyságát, hogy vagy a memóriájával akadnak nagyobb problémák, vagy nemes egyszerûséggel egy sajátos univerzumban él. Ahol a történések a bizonyítható tények ellenére teljesen más képet öltenek mint azt mi, logikusan, józan paraszti ésszel gondolkozó földi halandók látjuk.

A tények ugyanis a következõek: