D-Day: bírósághoz fordulnak a szakszervezetek a megmozdulásukat megtiltó rendõrségi határozat miatt

Bíróságon támadják meg a szakszervezetek azt a rendõrségi határozatot, amely megtiltja a szeptember 29-tõl meghirdetett, D-Day elnevezéssel szervezõdõ tüntetéssorozatukat - jelentették be a megmozdulás szervezõi csütörtöki sajtótájékoztatójukon, azt hangoztatva, a rendõrség politikai nyomásra hozta meg döntését.

Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke, az akcióegység operatív törzsének egyik vezetõje emlékeztetett: a mintegy 70 szakszervezetet, civil és társadalmi szervezetet tömörítõ akcióegység Budapesten ülõsztrájkot, kerekasztal-megbeszélést, nagygyûlést tartana, és félpályás útlezárásokkal lassítaná országszerte a közúti forgalmat.

Közlése szerint a rendõrség külön határozatokban, ugyanarra hivatkozva tiltotta meg mind a tizenkét, különféle helyre és idõre bejelentett rendezvényüket. Az október 1-jére bejelentett Kossuth téri megmozdulásuk megtiltását nonszensznek nevezte, mert a határozat szerint a rendezvény zavarná az Országgyûlés munkáját, holott szombat délután nem tartanak ülést.

Kónya Péter megjegyezte, korábban olyan napon engedélyezték az élõlánc megtartását a Parlament körül, amikor éppen ülésezett a Ház.

A más helyszínekre vonatkozó tiltó határozatok között említette, hogy az ülõsztrájkot a Lánchídnál a közlekedés aránytalan akadályozására hivatkozva tiltották meg, miközben köztudott, hogy felújítás miatt másfél évre lezártak hidakat, és egy nappal késõbb, október 2-án egy futóverseny miatt kell lezárni a hidat.

„Lábbal akarják tiporni a demokráciát Magyarországon" - fogalmazott Kónya Péter, hozzátéve, még életbe sem lépett az új alaptörvény, és már most korlátozzák az alkotmányos jogokat.

A jogsérelmet demonstrálva egy asztalt fekete terítõvel takartak le, amelyre azt írták: „Az Alkotmány asztala”, és egy bakancsot tettek az alkotmány szövegét tartalmazó dokumentumra.

A szakszervezeti vezetõ szerint semmilyen eredményre nem vezetett korábbi tüntetésük, a hatalom nem figyel arra, hogy mik a választópolgárok igényei, ezért sérül a demokrácia. Megjegyezte: 1686 nap telt el azóta, hogy a Fidesz-frakció tagjai kordont bontottak a Parlament elõtti téren azért, hogy az állampolgárok szólásszabadságukkal, gyülekezési jogukkal élhessenek, ma pedig éppen õk elvennék, korlátoznák ezeket a jogokat.

Kónya Péter szerint egyértelmû, hogy a rendõrség politikai nyomásra hozta meg tiltó határozatát, és abban bíznak, hogy „a még független bíróság" nekik ad majd igazat, és elutasítja  a rendõrségi tiltó határozatot.

A Fõvárosi Bíróság elõtt a Társaság a Szabadságjogokért szervezet jogászai képviselik majd a D-Day-nek nevezett megmozdulás szervezõit.

Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének VDSZ) elnöke, aki szintén vezetõje az operatív törzsnek, azt mondta: ha a bíróság elutasítja kérelmüket, akár más helyszíneken, alkotmányos keretek között megtartják rendezvényüket.

Garamvölgyi László, az Országos Rendõr-fõkapitányság szóvivõje a sajtótájékoztató elõtt azt mondta az MTI-nek: a gyülekezési törvény értelmében, a hatályos jogszabályok alapján tiltották meg a rendezvényt. Közölte: a Budapesti Rendõr-fõkapitányság alaposan megvizsgálta, hogy a megmozdulás ideje alatt és helyén milyen a közlekedés helyzete, milyen úton lehetne elterelni, és megállapították, a több helyszínre, folyamatosan bejelentett rendezvény miatt a forgalmat nem lehet elterelni.

A dandártábornok megjegyezte, a határozatot a demonstráció bejelentõi csütörtökön kézhez kapták, felülvizsgálati kérelmet nyújthatnak be ellene a bírósághoz, és a rendõrség a bíróság döntését végre fogja hajtani.

Az ORFK szóvivõje kijelentette: a megmozdulást megtiltó határozat megalapozott volt, mert a közúti és tömegközlekedést semmilyen más módon és úton nem tudták volna biztosítani.

Garamvölgyi László emlékeztetett: korábban, amikor ilyen kizáró okok nem álltak fenn, ugyanezen szakszervezeteknek engedélyezték a rendezvényeket, és hozzáfûzte, a rendõrség mint jogalkalmazó kizárólag a hatályos jogszabályok alapján dönthet.

A mintegy 70 szakszervezetet, civil és társadalmi szervezetet tömörítõ akcióegység szeptember 8-án sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a munka világát érintõ kilencpontos követeléscsomagot fogalmaztak meg, és szeptember 29-tõl indítják a határozatlan idõre meghirdetett, D-Daynek nevezett tüntetéssorozatukat.

Forrás: http://www.szakszervezetek.hu/index.php/hirek/4106-d-day-birosaghoz-fordulnak-a-szakszervezetek-a-megmozdulasukat-megtilto-rendrsegi-hatarozat-miatt