Az elmúlt idõszakban mind a szolgálati járandóságban részesülõ, mind az aktív állomány körében fokozott érdeklõdés mutatkozott a korkedvezményes nyugdíj igénybevételének lehetõségérõl. Tekintettel arra, hogy a témával kapcsolatosan több megkeresés is érkezett, illetve egymásnak ellentmondó információk kerültek napvilágra, ezért az Igazgatóság tájékoztató anyag kiadását tartja indokoltnak.

A korkedvezményes nyugdíj ismertetése elõtt röviden tekintsük át a Hszt 2011. december 31-ei változásait és egyes más törvények születését:

• Megszûnik a szolgálati nyugdíj. Utoljára 2011. december 31-én vonulhattak szolgálati nyugállományba azok a személyek, akik rendelkeztek 25 év szolgálati viszonnyal és 1954-ben, vagy azt megelõzõen születtek.
• A 2011. évi CLXVII. törvénnyel bevezették a szolgálati járandóság jogintézményét. Azok a személyek, akik 2011. december 31-én, vagy azt megelõzõen vonultak szolgálati nyugállományba és 1955-ben vagy azt követõen születtek, már nem szolgálati nyugdíjban, hanem járandóságban részesülnek. A járandóság a szolgálati nyugdíj adóval csökkentett összegével egyezik meg. Ezt az összeget addig folyósítják részükre, amíg el nem érik a mindenkori társadalombiztosítási nyugdíjkorhatárt. Ha ezt az életkort elérik, akkor jogosulttá válnak a rögzített nyugdíjuk 100 %-ára.
• Az aktív állomány esetében, akik 2011. december 31-én elérték a 25 év szolgálati jogviszonyt, egy utolsó nyugdíjrögzítést kellett készíteni. Ennek határideje 2012. december 31. Akiknek ezzel az idõponttal rögzítésre került a nyugdíja, annak a nyugállományba vonulásakor választási lehetõsége van. Választhatja az akkor érvényes társadalombiztosítási jogszabályok szerinti nyugdíj összegét, vagy a rögzített nyugdíját is. Ami, akkor a számára kedvezõbb.
• Az aktív hivatásos állományúak 2012. január 01-tõl már nem élhetnek a szolgálati nyugállományba vonulás korkedvezményével. Nyugállományba az a hivatásos állományú vonulhat, aki eléri a mindenkori társadalombiztosítási nyugdíjkorhatárt. (1955-ben született 64 év, 1956-ban született 64 év és 183 nap, 1957-ben született 65 év)
  

Ezzel megszüntetésre került a civil szférában dolgozók és a hivatásos állományban szolgálatot teljesítõk öregségi nyugdíjba vonulása közötti korkülönbsége. 2011. december 31-ig a hivatásos állományúak ezen a téren komoly elõnyt élveztek.

A fenti megszorítások ellenére sem vált teljesen elõnyvesztetté az aktív hivatásos állomány, hiszen bevezetésre került a nyugdíj elõtti rendelkezési állomány. A hivatásos állomány tagját a hivatásos szolgálat felsõ korhatárának elérése elõtt öt évvel, kérelmére nyugdíj elõtti rendelkezési állományba kell helyezni, ha legalább 30 év szolgálati viszonyban töltött idõvel rendelkezik. Ebben az öt évben az-az összeg illeti meg, amit nyugdíjasként is kapna.
Rendelkezési állomány esetében a hivatásos állományú csak minõsített idõszakban hívható szolgálatba. Jelenleg a Hszt. alapján az aktív hivatásos állományúakat ez az öt év korkedvezmény illeti meg.

Most térjünk vissza arra a korkedvezményes nyugdíjra, amit egyes fegyveres és rendvédelmi szakszervezetek honlapján lehetett az elmúlt idõszakban megismerni.
Itt elsõ lépésként azt kell tisztázni, hogy az itt összefoglalt korkedvezményt, csak azok a személyek tudják érvényesíteni, akik a nyugállományba vonulásukkor már nem a Hszt. hatálya alatt vannak foglalkoztatva, valamilyen módon a hivatásos szervezetet elhagyták.

2011. december 31-ig hatályos 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 8/A. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a rendvédelmi szerveknél tényleges hivatásos szolgálatban eltöltött idõ korkedvezményre jogosít, vagyis a 2012. december 31-ig megszerzett, tényleges hivatásos szolgálatban eltöltött évek birtokában az irányadó nyugdíjkorhatár betöltése elõtt korhatár elõtti ellátás megállapítását lehet kérni. Jogszabály szerint a férfiak esetén 10 év, nõk esetén 8 év korkedvezményre jogosító idõ kell minimálisan az igény érvényesítéséhez, amely 2 év korkedvezményt garantál. Ez után a férfiak esetén 5 évente, nõk esetén 4 évente lehet további 1-1 év korkedvezményt szerezni.

A Korkedvezményes nyugdíj igénybevételére az alábbiak szerint van lehetõség:

• Szolgálati járandóságban részesülõk esetén:

A korhatár elõtti ellátás megállapításának feltétele az, hogy az igénylõ más pénzellátásban nem részesülhet. Tehát a szolgálati járandóság folyósítása kizárja a korhatár elõtti ellátás (korkedvezményes ellátás) megállapítását. A korkedvezményes ellátás megállapítására csak a társadalombiztosítási szabályok alapján 1988-tól a megállapításig elért havi átlagkeresetek alapján kerülhet sor és nem az 1996. évi XLIII. törvény (Hszt) alapján. Tehát csak a civil szférából nyugállományba vonultak érvényesíthetik ezt a fajta korkedvezményt.

A szolgálati járandóságban részesülõk a megszerzett évek birtokában „átválthatják" az ellátásukat, de ezt valószínûleg nem érdemes megtenni a következõk miatt. Egyrészt a korhatár elõtti ellátás kiszámítása az általános nyugdíjszámítási szabályok szerint történik, ráadásul az öregségi nyugdíjkorhatár elérése után is ez kerül továbbfolyósításra. Igaz ugyan, hogy ez az ellátás adómentes, de a szolgálati járandóságnál valószínûsíthetõen alacsonyabb. Ezért mindenképp tanácsos számolni!!!!!

• Aktív állományúak esetén:

Mivel a hatályos jogszabályok (pl.: Hszt.) 5 évvel az öregségi nyugdíjkorhatár elõtt lehetõséget biztosítanak a munkavégzés nélküli, „teljes nyugdíjösszeg" folyósítása melletti rendelkezési állományba helyezésre, ezért a korhatár elõtti ellátás igénylése véleményünk szerint nem járna semmilyen elõnnyel

• A civil életben még aktívan dolgozó volt hivatásosok esetén:

A leszerelésükkor kiadott szolgálati idõ igazolás bemutatásával tanúsíthatják a tényleges hivatásos szolgálati jogviszonyban eltöltött éveiket. A korkedvezményes éveik alapján az öregségi nyugdíjkorhatár elõtt, korhatár elõtti ellátást igényelhetnek. Ezen ellátás számítási szabályai megegyeznek az öregségi nyugdíj számítási módjával.

Mindenkire érvényes az, hogy a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint nem kell 2012. év végéig benyújtani semmilyen kérelmet a Nyugdíjfolyósító felé ahhoz, hogy majdan – amikor valaki abba a helyzetbe kerül – a korhatár elõtti ellátás iránti igényét érvényesíthesse.